A saját felhasználásra szánt kút fúrása az utóbbi években rendkívül népszerűvé vált, hiszen rengeteget spórolhatnak a háztulajdonosok, mezőgazdászok, ha hazánk egyik legnagyobb kincsét, a föld mélyén rejtőző vizet hasznosítják különböző célokból. A fúrott kutak szinte korlátlan erőforrásokat jelentenek, melyek felhasználási módja csak Öntől függ.
Alternatív, megújuló források
A házi vízellátás; kerti-, vagy mezőgazdasági öntözés céljából a kútfúrás költséghatékony opciót nyújt a közüzemi vízhálózattal szemben. A kutaknak a felhasználási cél, kialakítás, vízminőség függvényében több fajtája is létezik, így például ásott kút, fúrt kút, artézi kút stb.. A kutak mélysége alapján pedig a következő kategóriákat lehet elkülöníteni:
- mély fúrású kutak (500 m-nél mélyebbek),
- közepes mélységű kutak(200-500 m),
- kis mélységű kutak (30-200 m),
- sekély mélységű kutak (30 m-nél kisebb mélységűek).
Tudjon meg többet a kútfúró szolgáltatásunkról
A leginkább elterjedt kutak közé a sekély-, illetve kis mélységű kutak tartoznak, de természetesen a másik két kategóriával is találkozhatunk hazánkban.
Ha saját felhasználásra szánt fúrt kutat szeretnénk készíttetni, alapvetően két típus közül választhatunk, egyik a talajvízkút, azaz a sekély fúrású kút, másik pedig a rétegvízkút, utóbbi már mélyfúrású konstrukció. Mielőtt azonban eldöntjük, hogy melyiket is lenne érdemes kiviteleztetni, mérlegelni kell, hogy milyen célkitűzéseink vannak.
Mélyfúrású kút
A legjobb minőségű, legtisztább vizet a talaj mélyebb rétegeiből lehet kinyerni, de már 50-100 méter mélységből is felszínre hozhatunk kristálytiszta, iható vizet is, persze az adott terület természeti adottságai, a talaj minősége nagyban meghatározza a kútfúrás körülményeit. A mélyebb fúrású kutak vize természetes úton marad tiszta, hiszen az egymásra rakodó talajrétegek megszűrik, ráadásul a különböző kőzetanyagokból az ásványi anyagok is bejutnak a vízbe. Persze a laboratóriumi vizsgálat sosem elhanyagolandó, mivel akár olyan káros anyagok is lehetnek a rétegvízben, mint az arzén. Az utóbbi időben egyre jobban beszűkül a vízkezelés nélkül ivóvíz használatra alkalmas vízadó rétegek használata. Mélyebb fúrású kutaknál a legtöbb esetben alkalmazni kell vízkezelő berendezést. Kútfúrás előtt nem vállal senki garanciát arra, hogy az előzetesen megcélzott vízadó réteg vízkezelő nélkül is ivóvíz fogyasztására alkalmas vizet fog adni.
Az agráriumban a mély-, vagy sekélyfúrású kutak alkalmazását részben a mezőgazdasági területek kiterjedése határozza meg
A mélyfúrású kutakat rétegvízkutaknak is nevezhetjük, hiszen a vízzáró réteg alatt, eltérő mélységekben elhelyezkedő vízadó közeg a rétegvíz. A lakossági felhasználású, könnyen és gyorsan kivitelezhetű sekély kutakkal ellentétben a rétegvízkutak fúrása nehezebb, költségesebb, ráadásul az engedélyeztetési eljárás is hosszadalmasabb, hiszen a rétegvizet óvni kell minden szennyeződéstől. A mélyfúrású kutak vizét elsősorban ipari, mezőgazdasági célokra használják. A kiterjedtebb mezőgazdasági területeken a sekély fúrású kutak már nem tudnak elegendő mennyiségű vizet biztosítani, így szükségessé válik a rétegvíz felhozatala.
Sekélyfúrású kút
A talajvízkút, vagy sekélyfúrású kút, mint azt neve is elárulja a talajvizet segít kinyerni a felszín felsőbb rétegeiből. A talajvíz a legfelső vízzáró réteg felett helyezkedik el, szintje erősen függ az évszakoktól, hiszen a tavaszi olvadás hatására, illetve ősszel a jelentős mennyiségű csapadék miatt megnövekszik. A sekélyebb kutak általában a lakossági hasznosítású kutak kategóriájába tartoznak, azaz háztartási vízigényeket elégítenek ki, melyek között találhatjuk a kerti locsolást, autómosást, fűtést, mosást, mosogatást, tisztálkodást stb. Természetesen a megfelelő tisztítóberendezésekkel a sekélyebb kutakból kinyert vizet is lehet emberi, vagy állati fogyasztásra felhasználni. Értelemszerűen a kisebb mélységű kutak kialakítása olcsóbb, hiszen nem kell a talaj eltérő anyagú, keménységű rétegeibe lefúrni. Általában 5 és 20 méter közötti mélységben található az első vízadó réteg, vagyis a talajvíz, de ez területenként eltérő lehet. A kisebb méretű mezőgazdasági egységek öntözési igényeit a kismélységű fúrt kutak is ki tudják elégíteni, így egyre népszerűbbek, azonban csak korlátozott mértékben, hiszen nem minden földterületen adott erre a lehetőség.
Összefoglalva tehát, a legfőbb különbséget a rétegvízkút és a talajvízkút között a víz tisztasága, elérhetősége, és mennyisége jelenti, illetve a kútfúrás költségekben is érezhetőek az eltérések. Regionálisan és területi szinten is nagyon különböző lehet, hogy melyik fajta kút kivitelezésére van egyáltalán lehetőség, vagy, hogy melyiket éri meg jobban alkalmazni. A hidrogeológiai mérések elvégzéséhez érdemes ezért szakemberekhez fordulni, akik a vízjogi engedélyek beszerzésében, valamint a kútfúrásban is tudnak segíteni.
Ha Ön is gondolkodik azon, hogy otthonában, mezőgazdasági telephelyén fúrt kutat létesít, akkor ne habozzon belevágni! Vegye fel velünk a kapcsolatot és mi elvégezzük a szükséges munkálatokat.