A saját felhasználásra szánt kút fúrása az utóbbi években rendkívül népszerűvé vált, hiszen rengeteget spórolhatnak a háztulajdonosok, mezőgazdászok, ha hazánk egyik legnagyobb kincsét, a föld mélyén rejtőző vizet hasznosítják különböző célokból. A fúrott kutak szinte korlátlan erőforrásokat jelentenek, melyek felhasználási módja csak Öntől függ.
Alternatív, megújuló források
A kutak típusai
A házi vízellátás; kerti-, vagy mezőgazdasági öntözés céljából a kútfúrás költséghatékony opciót nyújt a közüzemi vízhálózattal szemben. A kutaknak a felhasználási cél, kialakítás, vízminőség függvényében több fajtája is létezik, így például ásott kút, fúrt kút, artézi kút stb.. A kutak mélysége alapján pedig a következő kategóriákat lehet elkülöníteni:
- mély fúrású kutak (500 m-nél mélyebbek),
- közepes mélységű kutak(200-500 m),
- kis mélységű kutak (30-200 m),
- sekély mélységű kutak (30 m-nél kisebb mélységűek).
Ásott vagy fúrt kút?
A két típus közötti különbség első ránézésre is elég egyértelmű lehet, azonban a könnyebb elhatárolás végett célszerű lehet ezeket jobban körüljárni.
Az ásott kút technológiáját már igen régóta használják az emberek, hiszen ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy vízhez jussunk. Mint azt neve is sugallja, kialakításának módja az ásás, amely azonban rendkívül sok energiát, pénzt és időt igényel. Fontos azonban kiemelni, hogy egy-egy ásott kút mélysége maximálisan 20-30 méter lehet, ezért általában csak öntözésre használhatók. Kiemelten nagy gondot kell fordítani a tisztán tartására, mivel az ásott kút vize teljesen szabadon van, gyakorlatilag bármilyen szennyeződés belekerülhet.
Ezzel szemben a fúrt kutak nagyságrendekkel mélyebbre képesek hatolni, így a mélyebben fekvő vízréteget is elérik. Ha megfelelő helyen végzik a munkálatokat, akár 120 méter mélyre is le lehet fúrni, ahol már emberi fogyasztásra is alkalmas víz található. Ezeknek általában a vízhozama is jóval nagyobb, mint az ásott társaiké. Kialakításuk során egy fúróberendezéssel bélelt furatot készítenek, amelyen keresztül akár napi többszáz liter víz kerülhet felszínre. A mezőgazdasági kútfúrás során is a nagy vízhozam az egyik legfőbb szempont, ugyanis az öntözés fúrt kútból a lehető legköltséghatékonyabb megoldás.
A leginkább elterjedt kutak közé a sekély-, illetve kis mélységű kutak tartoznak, de természetesen a másik két kategóriával is találkozhatunk hazánkban.
Ha saját felhasználásra szánt fúrt kutat szeretnénk készíttetni, alapvetően két típus közül választhatunk, egyik a talajvízkút, azaz a sekély fúrású kút, másik pedig a rétegvízkút, utóbbi már mélyfúrású konstrukció. Mielőtt azonban eldöntjük, hogy melyiket is lenne érdemes kiviteleztetni, mérlegelni kell, hogy milyen célkitűzéseink vannak.
Milyen mélyen van ivóvíz?
A legjobb minőségű, legtisztább vizet a talaj mélyebb rétegeiből lehet kinyerni, de már 50-100 méter mélységből is felszínre hozhatunk kristálytiszta, iható vizet is, persze az adott terület természeti adottságai, a talaj minősége nagyban meghatározza a kútfúrás körülményeit.
Ivóvíz minőségű kútfúrás
A mélyebb fúrású kutak vize természetes úton marad tiszta, hiszen az egymásra rakodó talajrétegek megszűrik, ráadásul a különböző kőzetanyagokból az ásványi anyagok is bejutnak a vízbe. Persze a laboratóriumi vizsgálat sosem elhanyagolandó, mivel akár olyan káros anyagok is lehetnek a rétegvízben, mint az arzén. Az utóbbi időben egyre jobban beszűkül a vízkezelés nélkül ivóvíz használatra alkalmas vízadó rétegek használata. Mélyebb fúrású kutaknál a legtöbb esetben alkalmazni kell vízkezelő berendezést. Kútfúrás előtt nem vállal senki garanciát arra, hogy az előzetesen megcélzott vízadó réteg vízkezelő nélkül is ivóvíz fogyasztására alkalmas vizet fog adni.
Tudjon meg többet a kútfúró szolgáltatásunkról
Az agráriumban a mély-, vagy sekélyfúrású kutak alkalmazását részben a mezőgazdasági területek kiterjedése határozza meg
Mélyfúrású kút, azaz rétegvíz kút
A mélyfúrású kutakat rétegvízkutaknak is nevezhetjük, hiszen a vízzáró réteg alatt, eltérő mélységekben elhelyezkedő vízadó közeg a rétegvíz. A lakossági felhasználású, könnyen és gyorsan kivitelezhetű sekély kutakkal ellentétben a rétegvízkutak fúrása nehezebb, költségesebb, ráadásul az engedélyeztetési eljárás is hosszadalmasabb, hiszen a rétegvizet óvni kell minden szennyeződéstől. A mélyfúrású kutak vizét elsősorban ipari, mezőgazdasági célokra használják. A kiterjedtebb mezőgazdasági területeken a sekély fúrású kutak már nem tudnak elegendő mennyiségű vizet biztosítani, így szükségessé válik a rétegvíz felhozatala.
Sekélyfúrású kút, más néven talajvíz kút
A talajvízkút, vagy sekélyfúrású kút, mint azt neve is elárulja a talajvizet segít kinyerni a felszín felsőbb rétegeiből. A talajvíz a legfelső vízzáró réteg felett helyezkedik el, szintje erősen függ az évszakoktól, hiszen a tavaszi olvadás hatására, illetve ősszel a jelentős mennyiségű csapadék miatt megnövekszik. A sekélyebb kutak általában a lakossági hasznosítású kutak kategóriájába tartoznak, azaz háztartási vízigényeket elégítenek ki, melyek között találhatjuk a kerti locsolást, autómosást, fűtést, mosást, mosogatást, tisztálkodást stb. Természetesen a megfelelő tisztítóberendezésekkel a sekélyebb kutakból kinyert vizet is lehet emberi, vagy állati fogyasztásra felhasználni. Értelemszerűen a kisebb mélységű kutak kialakítása olcsóbb, hiszen nem kell a talaj eltérő anyagú, keménységű rétegeibe lefúrni. Általában 5 és 20 méter közötti mélységben található az első vízadó réteg, vagyis a talajvíz, de ez területenként eltérő lehet. A kisebb méretű mezőgazdasági egységek öntözési igényeit a kismélységű fúrt kutak is ki tudják elégíteni, így egyre népszerűbbek, azonban csak korlátozott mértékben, hiszen nem minden földterületen adott erre a lehetőség.
Milyen mély kutat fúrjunk?
Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, a vízföldtani jellegzetességek megismerése után először is el kell határoznunk, hogy pontosan mire is szeretnénk használni a kutat. Ettől függően a kút mélysége pár métertől egészen 120 méterig is terjedhet.
A felsőbb rétegekben talajvíz található, ez locsolásra kiválóan alkalmas, míg mélyebb rétegekben már ivóvíz tisztaságú rétegvizet is találunk, ami akár a vízvezetékre is ráköthető, mivel folyamatos vízadásra képes, akár napi több száz köbméter mennyiségben.
Fontos tudni, hogy a fúrt kút kialakítása engedély köteles, ezt a helyi önkormányzatnál, illetve a vízügyi felügyelőségnél lehet kérvényezni.
Kút mélység mérése
Törvény írja elő, hogy az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak 2023. december 31-ig kell kérelmezni a tulajdonukban álló kút fennmaradási, vagy megszüntetési engedélyezési eljárását. A fennmaradási engedély megszerzéséhez azonban ismernünk kell a kút paramétereit, beleértve a vízhozamot, víz minőségét, a kút mélységét stb. A kút mélységének és egyéb paramétereinek a meghatározása nem egyszerű feladat. A fennmaradási engedély beszerzéséhez érdemes szakemberek segítségét kérni, akik professzionális műszerekkel pontos adatokat tudnak szolgáltatni a hatóságok számára.
Összegzés
Összefoglalva tehát, a legfőbb különbséget a rétegvízkút és a talajvízkút között a víz tisztasága, elérhetősége, és mennyisége jelenti, illetve a kútfúrás költségekben is érezhetőek az eltérések. Regionálisan és területi szinten is nagyon különböző lehet, hogy melyik fajta kút kivitelezésére van egyáltalán lehetőség, vagy, hogy melyiket éri meg jobban alkalmazni. A hidrogeológiai mérések elvégzéséhez érdemes ezért szakemberekhez fordulni, akik a vízjogi engedélyek beszerzésében, valamint a kútfúrásban is tudnak segíteni.
Ha Ön is gondolkodik azon, hogy otthonában, mezőgazdasági telephelyén fúrt kutat létesít, akkor ne habozzon belevágni! Vegye fel velünk a kapcsolatot és mi elvégezzük a szükséges munkálatokat.