Mint ahogy azt már több cikkünkben is olvashatta, a fúrott kutak ismét a reneszánszukat élik, hiszen egyre többen döntenek úgy, hogy megszabadulnak a vízszámláktól, csatornadíjak nagy részétől, és inkább saját vizet használnak. A fúrt kutak vize ingyen használható, sok esetben tisztább, mint a vezetékes víz, sőt még a környezetet is óvhatjuk vele.
Engedélyek típusai
A fúrt kutak létesítésével minden esetben hivatásos cégeket és szakembereket kell megbízni, hiszen a munka nem merül ki a kutak kifúrásában, ez csupán egy részeleme az egész folyamatnak. A munkálatok a hidrogeológiai felmérésekkel, szakvélemények elkészítésével, és vízjogi engedélyek beszerzésével kezdődnek. Ezek híján nincs értelme a fúrást elkezdeni. Azok a vállalkozók, akik ezek hiányában is hajlandóak a munkát elvégezni, nem garantálható, hogy kellő szakértelemmel rendelkeznek. Ennek az eredménye pedig később a sokszoros ráfizetés lesz.
Hazánkban minden kút létesítése engedélyhez kötött, méghozzá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet alapján. Ezen cikkünkben az úgynevezett fúrt kút fennmaradási engedély jelentésével foglalkozunk egy kicsit részletesebben, hogy rávilágítsunk minden fontos tudnivalóra.
A kisebb mélységű és vízkivételű, például egyszerű házi használatú kerti kút esetében 30 méterig, már a jegyzői engedély is elegendő a munkák elkezdéséhez, míg a 30 métertől mélyebb fúráshoz már vízügyi hatóság által kibocsájtott engedély szükségeltetik. Ez pedig a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál történik.
Jegyzői engedély csak abban az esetben adható ki, ha sekély mélységű (általában 30 méternél nem mélyebb), maximum évi 500 m3 vízfelhasználással, és nem gazdasági célú fogyasztással (magánszemély részére engedélyezve) valósul meg a víz kitermelése. Amennyiben a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, abban az esetben már csak az illetékes vízügyi hatóságoktól lehet az engedélyeket beszerezni fizetség ellenében.
Jegyzői engedély megszerzése esetén a közigazgatási hatósági eljárásért az illetékekről szóló törvényben megállapított vízügyi hatósági eljárási illetéket kell fizetni, amely jelenleg 3000-5000 forint. A kutak fennmaradási engedélye általában 30 munkanapon belül érvényesítésre kerül, természetesen akkor, ha nincs semmilyen hiányosság.
Természetesen előfordulnak olyan helyzetek, amikor már egy korábban kifúrt kutat szeretnénk ismét üzembe helyezni. Abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre a szükséges adatok, tervek és engedélyek, akkor állapotfelmérés és kútvizsgálatok elvégzése után állapotfelvételi tervet kell elkészíteni, amelyre aztán a kút fennmaradási engedélyes határozat kiállítható.
A kutak fennmaradási engedélye akkor igényelhető, ha a benyújtást megelőzően már készült tervdokumentáció. Ezt csak olyan személy készítheti el, aki szakterületi tervezői jogosultsággal rendelkezik. A szakember a helyszíni szemle során megvizsgálja többek között, hogy a fúrt kút fizikai adottságai, a víz minősége megfelelnek a jogszabályoknak. A kút paraméterei sokszor szemmel nem állapíthatók meg, így azokhoz speciális mérések szükségesek, mint például a kamerás vizsgálat, vagy a geofizikai vizsgálat, amelyet csak szakember tud elvégezni.
Az engedélyek kiállítása átlagosan 2 hónapon belül megtörténik
Szankciók
A rétegvíz bármikor használható, s felszínre hozatala fillérekbe kerül, mindössze a szivattyú működtetését kell kifizetni, s persze magát a fúrást. Az ivóvíz tisztaságú rétegvíz, a ház vízhálózatára is köthető, így a befektetés gyorsan megtérül. Ezek tudatában érdemes tehát a már meglévő, de kihasználatlan, nem működő, esetleg engedély nélkül fúrt kutakat felújíttatni és fúrt kút fennmaradási engedély kérelem formájában legalizálni.
Az engedély nélkül fúrt kút fennmaradása érdekében a vízügyi hatóság előtt fennmaradási engedélyezési eljárást lehet kezdeményezni. Az engedélyezési kötelezettség mindig az ingatlan aktuális tulajdonosát kötelezi, függetlenül attól, hogy az ingatlanon ő, vagy a korábbi tulajdonos létesítette a kutat. A fúrt kút fennmaradási engedély igényét az előzőekben megadottaktól függően a jegyzőhöz vagy a katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani, az utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, és az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.
Ugyanakkor azt is fontos tisztázni, hogy ha kút fennmaradási engedély megadására utólag kerít sort az illetékes vízügyi hivatal, az esetben kötelesek bírságot is kiszabni a kivitelezőre. Nem kell azonban rögtön megijednie, ugyanis, ha bizonyítani tudja, hogy a törvénytelen kútfúrás 2016. június 4. előtt valósult meg, akkor mindezt még bírság fizetése nélkül megteheti.
Ha ezen dátum után valósult meg a kút kivitelezése csak abban az esetben kell bírságot fizetni.
Miért van rá szükség?
A különböző vízjogi engedélyek, köztük a kút fennmaradási engedély is, azt a célt szolgálja, hogy a vízi létesítményeket központilag regisztrálják a vízügyi hatóságok. Ennek oka, hogy nagyobb hangsúlyt tudjanak fektetni a természet megóvására, a fenntartható gazdálkodásra, a felszín alatti vizek védelmére. Emellett az egészség megóvása sem mellékes, hiszen rengeteg, ellenőrizetlen, szennyezett vizű engedély nélkül használt kút van az országban. Ezen kutak vize igen veszélyes lehet, többek között az arzéntartalom miatt is. Ezért van az, hogy minden kutat engedélyeztetni kell valamely hatóságnál, így azokat is, amelyek esetében ez előzetesen nem történt meg.
Összegezve tehát annyit érdemes még röviden elmondani, hogy a kút fennmaradási engedély határozat elmaradhatatlan, ha az ön telkén is található olyan fúrott kút, mely még nem került engedélyeztetésre, cselekedjen minél hamarabb, hiszen a 2023-as év végiéig történő fennmaradási engedély igénylése esetén még a bírságtól is eltekintenek a hatóságok, így minden szempontból jól járhat.