A kifejezés nem igazán tartozik bele a mindennapok szóhasználatába, így ez sokak számára idegen lehet. Nagyon röviden a vízépítési műtárgyak alatt a következőket kell érteni: a vízgazdálkodásban használt olyan műtárgyak, amelyeknek a szerepe a víz vezetése, a vízfolyás szabályozása, a víz visszatartása vagy a víz tárolása. Azaz ide sorolhatók például a gátak, csatornák, vagy akár bizonyos öntözőrendszerek is.
Nem összekeverendők a vízépítési létesítményekkel, ugyanis ez egy egészen más kategória. A vízi létesítmények olyan berendezések, felszerelések, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét befolyásolják. Vízépítési műtárgyak alatt állandó jellegű, betonból vagy kötőanyag felhasználásával kőből épített szerkezeteket értünk, míg vízépítési létesítmények alatt a kőanyagú, de kötőanyag nélküli vagy földanyagú szerkezeteket értjük.
A műtárgyak funkciója dióhéjban az, hogy lehetővé tegyék a víz lefolyásának szabályozását, a vonalas létesítmények kereszteződését, a hidraulikai követelmények kielégítését, a víznek az alacsonyabb térszínű helyről a magasabb térszínű helyre való átemelését.
Ennek fényében a vízépítési műtárgyakat feladatuk szerint a következőképpen csoportosítjuk:
A keresztezési műtárgyak csoportjába tartoznak többek között a csatornahidak, melyek általában öntözőcsatornák terepmélyedésen való átvezetésére szolgálnak, például olyan helyeken, ahol völgyek tarkítják a termőterületet. Az öntözőrendszerek működtetése kapcsán szintén fontos, az ugyancsak keresztezési műtárgynak számító zsilipes áteresz, de még számos egyéb műtárgyat lehetne példaként említeni. Az öntözőrendszer tervezés egy rendkívül összetett feladat, melynek egy szegmense a vízépítési műtárgyak tervezése.
Az öntözőrendszerek működéséhez a vízépítési műtárgyak sokszor elengedhetetlenek, példának okáért a lineár öntözőrendszerek esetében, melyek egy csatorna, vagy hidránsor mentén haladva működnek.
A vízépítési műtárgyak építése engedélyköteles művelet. A létesítési engedélyhez kötött építési munka csak a külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletességű műszaki megvalósítási tervdokumentáció, más néven kiviteli terv alapján végezhető.
A kivitelezés során a kiviteli terv tartalma nem térhet el a jogerős létesítési engedélyben és a hozzá tartozó engedélyezési tervekben foglaltaktól, a műszaki és minőségi jellemzőket tekintve. Az elkészítését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kiviteli tervek 1 példányát a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással az építtetőnek átadni. Ez az ún. megvalósulási tervdokumentáció.
Az építési engedélyezési tervdokumentációban számos fontos adatot kell rögzíteni, melyekről az ide vonatkozó jogszabályokban lehet részletesebben tájékozódni, de alapvetően ennek elvégzése a kivitelező feladata. A legfontosabb információk többek között a helyszínrajz 1:500 vagy 1:1000 méretarányban; tereprendezési terv; alaprajzok a tervezett építmény valamennyi szintjéről; üzemelés-technológiai terv a környezet-, természet-, tűz- és egészségvédelmi követelmények szempontjából; tűzvédelmi dokumentáció; talajmechanikai szakvélemény stb.
Ebből is jól látszik tehát, hogy milyen nehéz és komplex feladat egy-egy vízépítési műtárgy és az ezekhez kapcsolódó eszközök, például egy öntözőrendszer tervezés.