MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS
TALAJSZONDA ÉS HŐSZIVATTYÚ

Társaságunk vállalja megújuló energiaforrások telepítését, hőszivattyú telepítését, hőszivattyús fűtés kiépítését, talajszonda kivitelezését, valamint a megvalósuláshoz szükséges tervek elkészítését az alábbiakban részletezett feladatok elvégzésével. Ahhoz, hogy a megújuló energiaforrás az előírások szerint megvalósulhasson az alábbiakban részletezett feladatokat kell elvégezni.

Társaságunk az Tender Terv Kft. a legelterjedtebb és legüzembiztosabb, a talaj hőjét hasznosító duplacsöves talajszonda tervezését, kivitelezését teljes körűen vállalja. Mindez azt jelenti, hogy függőlegesen elhelyezett szondafuratokat alkalmazunk, talajszonda furatok kialakítására alkalmas fúróberendezésekkel, mélyfúrású alkalmassági bizonyítvány birtokában.
A talajszondák segítségével, a hőszivattyúval előállított hőmennyiség felhasználható különböző rendeltetésű épületek

• fűtésére,
• hűtésére,
• használati melegvíz előállítására

Kevésbé köztudott, de egyre inkább teret hódít az ilyen technológiával kinyert hő az élelmiszeriparban is, ahol lehetőség van egy plusz hőcserélő közbeiktatásával különböző halmazállapotú élelmiszeripari termékek hőkezelésére. Erre kitűnő példa lehet egy tehenészeti telepen a nagy mennyiségű tehéntej hűtése.

A hőszivattyú fűtés gazdaságossága nem kétséges, hiszen számos régóta jól működő rendszer bizonyítéka ennek. A fölgáz felhasználásához viszonyítva a költségek akár 35-40 %-os megtakarítást is eredményezhetnek. A hőszivattyús fűtési rendszer nagy előnye emellett, hogy más, megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközökkel is összeköthető, így akár napelemekkel, vagy napkollektorokkal kombinálva minimálisra lehet csökkenteni a rezsiköltségeket, ráadásul mindezt a fenntartható jövő jegyében.

Ajánlatkérés

A hőszivattyúról általában

A hőszivattyú a környezet energiája, azaz geotermikus energia hasznosítására szolgáló készülék, melyet fűtésre, hűtésre, valamint melegvíz előállításra használnak. A készülék a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia elvonásával a hőt alacsony hőfokszintről magasabb hőfokszintre emeli, általában a föld, a víz vagy a levegő által eltárolt napenergiát hasznosítva.

Előnyei:

• Költséghatékony: Mint arra már utaltunk, a hőszivattyús fűtés rendkívül gazdaságos alternatívát jelent a fűtési időszakban, de akár a nyári hőségben is segítségére lehet a klimatizálásban. A hatékonyságot úgynevezett COP értékkel lehet kimutatni, azaz, hogy egy-egy berendezés 1kWh villamosáram felhasználása mellett mennyi hőenergiát képes előállítani. A hőszivattyú esetében ez az érték 2 és 5 között mozog.
• Napkollektoros hőhasznosító rendszerrel társítható: A talajszondás hőszivattyú egyik nagy előnye, hogy más zöld energiára épülő rendszerekkel is összeköthető. Ez egyrészt növeli a költséghatékonyságot, hiszen a hőszivattyú működtetéséhez szükség van elektromos áramra, ez az energiaigény azonban lefedhető a napelemek által biztosított energiával, illetve napkollektoros hőhasznosító rendszerrel is társítható például melegvíz előállításához. Másfelől megközelítve a dolgot, ezzel teljes mértékben ki tudja iktatni a közhálózati energiafüggőségét, nem károsítja a környezetét, s elfelejtheti a rezsiköltségek jelentős hányadát is.
• Nyáron hűtésre, télen fűtésre használható: A hőszivattyú telepítés nem csak télen hozza vissza a befektetett pénzt, hiszen akár nyáron is használható, sőt, igen csak gazdaságos a klimatizálást ily módon megoldani. Nyáron a keringtetési irány megváltoztatásával a talajszondás hőszivattyú a lakásból kivezeti a felmelegedett levegőt, míg a hűs, frissítő levegőt befelé irányítja.
• A hőenergia hulladékhőből valamint alacsony hőmérsékletű hőforrásokból is kinyerhető: Habár hazánkban még nem terjedt el a hulladékhő hasznosítása, a hőszivattyú fűtés által ez is megvalósítható. A hulladékhő nem más, mint a különböző energetikai folyamatok közben képződő, ún. nem hasznosított hő, ami a környezeténél magasabb hőmérsékletű közegként szabadul fel, például: füstgáz, vagy fáradt gőz. Ez leginkább a különböző üzemek számára jelent gazdaságos lehetőségeket, hiszen a melléktermékként keletkezett hőenergiát a talajszondás hőszivattyú segítségével primer energiaforrásként lehet alkalmazni.
• Nincs szükség gázkazánra és egyéb energiahordozóra: A hőszivattyú fűtés alkalmazásával számos kényelmi funkcióval is gazdagodhat otthona, ugyanis nem lesz szüksége a továbbiakban gázkazánra, kályhára, gázkonvektorra stb. Tehát nem kell gondoskodnia a téli tüzelő megvásárlásáról, se az évi kéményseprés lebonyolításáról.
• Alacsony karbantartási és üzemeltetési költség valamint hosszú élettartam (20-30 év): A hőszivattyús fűtési rendszer, ellenben a klasszikus fűtési megoldásokkal, nem igényel különösebb karbantartást. Természetesen érdemes minden évben egy átfogó vizsgálatot tartani, azonban a fenntartási költségek sem rúgnak magasra, ráadásul hozzávetőlegesen 20-30 éven keresztül garantálva van a gyártmányok élettartama.
• Biztonságos üzemeltetés: A hőszivattyús fűtés mellett szól a biztonságosság is. Ez több okból kifolyólag is meghatározó, egyrészt egész évben, biztonsággal alkalmazható, hiszen a talaj hője 12 hónapon át közel állandó hőmérsékletű, így akár -35 °C-ig is tökéletesen működik. Másfelől nem jár olyan kockázatokkal, mint például a szén-dioxid mérgezés fennállása, vagy a tűzveszély.
• Környezetbarát ugyanis használata során nem keletkezik káros anyag: A hőszivattyú telepítés végül, de nem utolsó sorban a környezetbarát energiahasználat egyik zászlóshajója. Működtetése során nem keletkezik semmilyen káros anyag, mint például gázok, vagy égéstermék. Ez azt jelenti, hogy a környezetre tulajdonképpen semmilyen károsító hatása nincs, ráadásul a megújuló energia felhasználása tovább növelhető egyéb zöld energiát hasznosító rendszerekkel.

Felhasználási területei:

- Fűtés: A geotermikus fűtés a hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyú segítségével történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő.

- Melegvíz-készítés: Használati melegvíz készítésére is felhasználható a hőszivattyú, de a kondenzátor oldali felső hőmérséklet határ kb. 55-60 °C, emiatt a melegvíz hőmérséklete 60 °C alatt marad.

- Hűtés: A folyamat megfordításával a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt.

Egy háztartás energiaköltségének 75%-át a fűtés és a vízmelegítés jelenti. Az energiaigény fokozatosan növekszik, mivel egyre gyakoribb az épületek hűtését célzó beruházás. Hőszivattyúval mindhárom igény kielégíthető, ami jelentős költségmegtakarítást jelent. A hőszivattyús fűtés rendkívül gazdaságos, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ennek működtetéséhez is szükség van elektromos áramra. Nem a fűtőtestek felmelegítéséhez, hanem a keringtető szivattyúk működtetéséhez, ugyanakkor a felhasznált elektromos áram többszörösét tudja hőenergia formájában előállítani és hasznosítani.

A hőszivattyú működési elve:

A hőszivattyú a környezetből (talaj, víz, levegő) vonja el a hőt, és a fűtőrendszernek adja át. A hűtőberendezés körfolyamata egyszerű fizikai törvényszerűségek alapján megy végbe. Az üzemi anyag, egy már alacsony hőmérsékleten forró folyadék, körfolyamatban cirkulál, ahol egymás után elpárolog, besűrűsödik, cseppfolyósodik és expandál.

- Hőfelvétel a környezetből: Az elpárologtatóban alacsony nyomáson van a folyékony üzemi közeg.
A környezeti hő hőmérsékletszintje az elpárologtatónál magasabb, mint az üzemi közeg nyomásnak megfelelő forrási hőmérséklete. A hőmérsékletkülönbség hatására a környezeti hő az üzemi közegnek hőenergiát ad le, aminek következtében az felforr és gőzzé válik. Az ehhez  szükséges hőt a hőforrás szolgáltatja.

- Hőmérséklet emelkedés a kompresszorban: Az elpárologtatóból folyamatosan szívott gőz halmazállapotú üzemi közeget a kompresszor sűríti. A sűrítés során emelkedik a gőz nyomása és hőmérséklete.

- Hőleadás a fűtőrendszernek: A gőz a kompresszorból a kondenzátorba jut, amelyet fűtővíz jár át. A fűtővíz hőmérséklete alacsonyabb, mint az üzemi közeg kondenzációs pontja, ezért a gőz lehűl és ismét cseppfolyóssá válik. Az elpárologtatóban felvett energia (hő) valamint a sűrítés folyamán bevezetett villamos energia a kondenzátorban ismét felszabadul, amit  a fűtővíz vesz át.

- A körfolyamat bezárul: Az üzemi közeg az expanziós szelepen keresztül visszajut az elpárologtatóba. Az üzemi közeg a tágulási folyamatban a kondenzátor magas nyomásáról visszakerül az elpárologtató alacsony nyomására. Az elpárologtatóba belépő folyadék ismét eléri a kezdeti nyomás és hőmérséklet szintjét. A kör ezzel bezárul.

A hőforrás

A hőforrás megválasztása a hőszivattyús fűtés rendszerekbe való betervezésének legfontosabb eleme, mert mind a beruházási, mind az üzemeltetési költséget jelentős mértékben befolyásolja. A hőszivattyús rendszereknél döntő többségben háromfajta környezeti közeg jöhet számításba.

• levegő,
• talaj,
• talajvíz.

Ezen kívül léteznek még egyéb hőforrások is, de a hőszivattyús rendszereknek 95%-a a fenti három hőforrásra épül.

Hőhasznosítás földkollektorokkal:

A geotermikus energia, a talaj hőjének elvonása a talajban nagy felületen elhelyezett műanyag csőrendszeren keresztül történik. A műanyag csöveket 1,2-1,5 méter mélységben fektetik a talajba. A felszálló vezetékek hossza lehetőleg ne haladja meg a 100 m-t, ellenkező esetben túl nagy a nyomásveszteség és az igényelt szivattyúteljesítmény. A műanyag csövekben a keringető szivattyú hatására cirkuláló glikol-víz elegy felveszi a talajban tárolt hőt. Ezt a hőt hasznosítja a hőszivattyú helyiségfűtés számára. A hőtől megfosztott talaj regenerációja mindjárt a fűtési időszak második felében elkezdődik a fokozódó napsugárzás, valamint csapadék hatására, ami azt jelenti, hogy a hőtároló talajt a következő fűtési időszakban ismét hasznosítani lehet fűtési célokra.

Hőhasznosítás talajszondákkal:

A nagy felületigény illetve a helyhiány miatt a vízszintesen vezetett földkollektorok kivitelezése gyakran még új épületek esetében is nehéz. Ezért manapság egyre inkább az 50-150 m mélységig függőlegesen behelyezett földhőszondák kerülnek alkalmazásra a geotermikus fűtés kialakításakor. A szondák PE csőből készülnek. Leggyakrabban négy csövet helyeznek be egymással párhuzamosan. A glikolos víz két csőben áramlik az elosztóból lefelé, és két másik csövön keresztül jut vissza a gyűjtőhöz. A földhőszondák tervezésének és behelyezésének alapfeltétele a talajminőség, a rétegsor és a talajellenállás pontos ismerete, valamint a talaj- vagy rétegvíz megléte, ill. a vízszint és folyásirány meghatározása.

Hőhasznosítás talajvízből:

A talajvíz optimális hőforrás a hőszivattyús fűtés kiépítéséhez, hiszen hőmérséklete az egész évben csaknem állandó (8-12 °C között). A hőhasznosításhoz ki kell alakítani egy szívókutat és egy nyelő- vagy lecsapolókutat.

Hőhasznosítás környezeti levegőből:

A levegő/víz-hőszivattyúk, a talaj- és talajvíz-hőszivattyúkhoz hasonlóan, egész évben üzemeltethetők. A levegő/víz-hőszivattyú esetében a hőforrás méretezését a készülék szerkezete, ill. mérete határozza meg. A szükséges levegőmennyiséget a készülékbe beépített ventilátor juttatja légcsatornákon keresztül az elpárologtatóhoz, és eközben a levegő lehűl. A légbevezető és –kivezető nyílásokat úgy kell elrendezni, hogy ne keletkezhessen ún. levegő rövidzárlat.

Hatékonysága

A hőszivattyús rendszerek hatékonysági tényezője villamos hálózati szempontból többszörösen meghaladja a 100%-ot, azaz a kompresszort meghajtó 1kW-os energia 3-4, kedvező esetben 7 kW hőenergiát termel. A hatékonysági tényező értéke alapvetően függ a környezeti energiaforrás (talaj, talajvíz, levegő) hőmérsékletétől és az elérendő hőfok különbségétől. Minél kisebb ez a hő különbség, annál nagyobb a hőszivattyús fűtés hatékonysági tényezője. Emellett persze már a tervezéskor kiderül, hogy mennyire lesz hatékony a hőszivattyú telepítés, hiszen a talaj minősége, keménysége, anyaga, fúrhatósága, a fűteni kívánt lakás mérete és egyéb paraméterei, mind-mind meghatározzák, hogy érdemes-e a hőszivattyús fűtés mellett dönteni. Az esetek nagy hányadában a befektetés megtérül, sokszorosan, azonban néha előfordul, hogy nem éri meg a telepítés. Szerencsére ez már korán kiderül, ugyanis a kivitelező vállalkozások részletes felmérésekkel és tervekkel állnak elő, melyek segítségével előre kalkulálhat.

A hőszivattyús hőtermelés ma már alacsonyabb költségű, mint a földgázzal működtetett rendszereké. Ezek kiváltásával a költségmegtakarítás a beruházási költségek miatt hosszú megtérülést ad. A fűtőolajjal, vagy a PB gázzal működő rendszerek kiváltása hőszivattyúval igen rövid - az energiafelhasználás volumenétől függően 1.5-4 éves megtérülést mutat.

Magyarország egy ritka geotermikus energiakincs birtokában van, mivel az ország területén a geotermikus gradiens értéke duplája a világátlagnak. A kőzethőmérséklet 100 méter mélységben is már jelentős: 10-14 °C.

Mindezek azt támasztják alá, célszerű, hogy a hőszivattyús technológia és a hőszivattyú gyártás mihamarabb meghatározó tényezővé váljon.

A hőszivattyús fűtés egy korszerű épület olyan hőközpontja lehet, mely egy készülékben biztosítja a téli fűtés hőigényét, a nyári hűtési teljesítmény szükségletét, használati melegvizet termel és nem igényel külön segédberendezést (pl. gázkazán).

A hőszivattyú telepítés energiatakarékos és környezetbarát, beépítése megteremti az építés és a környezet harmóniáját, csökkenti a káros légszennyezést és alkalmazásával emberbarát fűtési rendszerek valósíthatók meg.

Teljes körű megvalósítás, a tervezéstől a kivitelezésig /talajszonda telepítés, a gépészeti rendszer kivitelezése/

Vállaljuk mind lakóépületek, mind pedig vállalkozások részére, akár nagyobb létesítmények hőszivattyús fűtéssel történő kialakítását. Kevésbé köztudott, de egyre inkább teret hódít az ilyen technológiával kinyert hő az élelmiszeriparban is, ahol lehetőség van egy plusz hőcserélő közbeiktatásával különböző halmazállapotú élelmiszeripari termékek hőkezelésére. Erre kitűnő példa lehet egy tehenészeti telepen a nagy mennyiségű tehéntej hűtése. Ráadásul a hőszivattyús fűtés lehetőséget ad a különböző üzemek gyártási folyamatai során keletkezett hulladékhő felhasználásra is.

A Tender Terv Kft.-nél az első terepszemlétől, a tervek elkészítésén keresztül, a telepítésen át minden feladatot elvégzünk a hőszivattyú fűtés kivitelezése kapcsán.

Röviden ismertetjük a talajszonda kialakításának főbb lépéseit:

• A talajszonda kialakítás kiviteli tervét a szükséges példányszámban benyújtjuk hozzájárulás céljából a területileg illetékes Bányakapitányság részére.
• A hőszivattyús fűtés kialakításához szükséges talajszonda furatok számát a későbbiekben használni kívánt teljesítményének függvényében a rendszer tervezője határozza meg. A szondák helye a tervezési területen a helyszín felmérése után, a megrendelővel egyeztetve kerül meghatározásra.
• A fúrás kivitelezése öblítéses fúrási technológiával történik.
• Ezután a könyökelemekkel összehegesztett, nyomáspróbázott KPE csöveket lehelyezzük a furatokba (az U alakú csöveket folyamatos víz feltöltés mellett engedjük le), majd a furatok cementezése kerül kivitelezésre. A cementezést követően a szonda kiálló végeihez könyökelemet hegesztünk és megtoldjuk olyan hosszúságú csődarabbal, amely a hőszivattyúig ér.
• A talajszonda kivitelezés, hőszivattyú telepítás után általában próbaüzem elvégzését írja elő a hatóság, melynek lebonyolításában igény szerint közreműködünk.

A belső gépészeti rendszer tervezése és kivitelezése

• Társaságunk vállalja az épületen belüli gépészeti rendszer megtervezését, figyelembe véve az épület nagyságát, adottságait és az ehhez kialakított, a geotermikus energia kinyerésére telepített, méretezett talajszondát.
• A kivitelezés során első lépésként a tervnek megfelelő fűtést biztosító gépészeti elemek (csövek, fűtőtestek, stb.) elhelyezése történik a lakóterekben.
• Következő lépésként a csatlakozások, mérőórák és az egyéb gépészeti elemek kerülnek beszerelésre.
• Ezután történik a szivattyú telepítése, a rákötések, és csatlakozások biztosításával.
• Természetesen az egyedi igények figyelembevételével kerül kialakításra a hőszivattyúszondás rendszer, egyeztetve a megrendelővel.

Ajánlatkérés