Korábbi cikkeinkben már részletesen olvashatott arról, hogy a mezőgazdasági öntözőrendszerek megtervezése milyen összetett és bonyolult feladatok sorozata, s hogy szakértők bevonása nélkül nem érdemes ezt elkezdeni. Mint az ismeretes, az öntözőrendszer tervezés négy nagyobb léptékű folyamatból áll, ezek pedig: a terület paramétereinek felmérése, adatgyűjtés; a vízforrás biztosításának módja; öntözőberendezések elhelyezésének megtervezése és végül maguknak a csőrendszereknek a megtervezése. Az alábbi cikkünkben azonban most csak az első lépésre fogjuk a hangsúlyt fektetni, és részletesebben kifejteni ezt a munkafolyamatot.
Minden a részletekben rejlik
Ha a mezőgazdasági öntözőrendszerek kerülnek szóba, valószínűleg mindenkinek a hatalmas szántóföldek és szórófejek jutnak eszébe, ami persze nem áll távol a valóságtól, de ettől sokkal diverzifikáltabb a dolog. Hiszen ebbe beletartozik az üvegházakban alkalmazott mikroszóróktól, a csepegtető és szórófejes öntözéstől kezdve a szántóföldi gépi öntözésig bármi.
Az öntözőrendszer tervezés és telepítés is hatalmas szakértelmet, tapasztalatot és precizitást igényel.
Az öntőrendszer tervezés legelső fázisa tehát, az adott földterület paramétereinek felmérése, illetve az adatgyűjtés. Természetesen ez a négy tervezési ciklus, amit megjelöltünk csupán nagyvonalakban fedi le mindazon tervezői háttérmunkát, ami egy-egy ilyen rendszer kiépítését megelőzően zajlik, hiszen már maga az első lépés is számos, kisebb-nagyobb részfolyamatból áll.
Ha új termőföldről beszélünk, akkor lényeges a környezeti állapot ismerete. Ennek összetevőjeként két alapvető szakmai anyag összeállítása szükséges a megfelelő tervek, fejlesztések megvalósítása érdekében.
Az egyik a Talajtani szakvélemény, mely a termőföld minőségét, a talaj összetételét, öntözhetőségét hivatott laboratóriumi vizsgálatokkal megállapítani. A másik ilyen szakmai anyag a vízbeszerzési terv, illetve szakmai indokoltság esetén a részletesebb és tudományosabb hidrogeológiai szakvélemény. Ezen szakmai anyagok a talaj illetve a rétegvizek mennyiségi és minőségi állapotát hivatottak megállapítani az adott területre vonatkozóan.
A termőföld minősége, a talajvíz mennyisége, milyensége, elérhetősége alapvetően határozzák meg azt, hogy érdemes-e egyáltalán öntözőrendszerbe fektetni illetve, hogy milyen típusú, teljesítményű, méretű öntözőrendszerekre lesz szükség. Itt elsősorban olyan mérésekre kell gondolni, mint vízkémiai állapotfelvétel és ezek hidrogeológiai értelmezése; természetes vízfolyások, tavak, csatornák, felszín alatti vizek vízkémiai paramétereinek meghatározása; terepi geofizikai mérés; szennyezés-feltárás; de ide tartozik a talaj tápanyaggazdagságának az elemzése is.
Tervdokumentáció készítés az átláthatóság érdekében
A földtani vizsgálatok kiértékelése után elengedhetetlen a tervdokumentáció elkészítése, melyen feltüntetésre kerül az adott földcikk minden fontos ismérve, jellemzője. Így megjelenik rajta annak mérete, lejtése, a jellegzetes növénytakaró, hogy van-e épület a terepen, tereptárgyak, akadályok, mint például villanyoszlop, átjáró út, sziklák, műtárgyak vagy bármi más. Az elkészített tervdokumentáció tartalmaz számításokat arról, hogy milyen mennyiségű, hosszúságú csövekre lesz szükség, egész pontosan meg lehet határozni a szükséges anyagmennyiséget, vagy, hogy hová érdemes elhelyezni a szórófejeket, kutakat, áramforrást stb. A tervdokumentáció engedélyes és kiviteli terv formában is elkészülhet. Nagyon fontos azt tudni, hogy mind a vízkivétel megvalósítása (kút vagy felszíni vízkivétel esetén is), mind pedig az öntözőrendszer kialakítása vízjogi engedélyes feladat.
Napjainkban az éghajlatváltozás rengeteg kihívás elé állítja a magyar gazdákat is, így az öntözőrendszerek kiépítése elkerülhetetlenné válik
Mire kell még figyelni?
Természetesen arról szem szabad megfeledkezni, hogy minden törvényesen, az ágazati jogszabályoknak megfelelően történjen, melynek egyik legfőbb szegmense a vízjogi engedélyek beszerzése. De emellett földterülettől, munkától függően számos egyéb engedélyre is szükség lehet, melyekkel a laikusok nem feltétlen vannak tisztában, így megint csak a szakemberek munkájának fontosságát hangsúlyoznánk.
Ma már számos olyan számítógépes program létezik, melyek megkönnyítik a tervezési folyamatokat, így ilyenkor papír alapú tervrajzok helyett akár elektronikus vázlatot is készíthetünk, azonban ez esetben is elengedhetetlen a pontos földtani, vízrajzi mérések elvégzése, csak ezek ismeretében lehet elindulni. A rosszul megtervezett, s így hibásan megépített öntözőrendszerek gyakran több kárt okoznak, mint hasznot.
A bemutatott folyamatok, noha leginkább a nagy kiterjedésű termőföldekre koncentráltunk a cikkünkben, a kisebb méretű kertek, üvegházak esetében is hasonlóképp zajlanak, csak persze kisebb léptékben. Ebben az esetben sem érdemes kihagyni egyik részmozzanatot sem, hiszen a befektetett pénz, idő és energia is könnyedén kárba veszhet.
Ha Ön is öntözőrendszer telepítésén gondolkodik, szeretne tovább tájékozódni, vagy részletesebb információkat kapni a téma kapcsán, akkor bátran vegye fel velünk a kapcsolatot, hiszen munkatársaink készségesen állnak meglévő és leendő ügyfeleink rendelkezésére.