MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS
TALAJSZONDA ÉS HŐSZIVATTYÚ

Társaságunk vállalja megújuló energiaforrások telepítését, hőszivattyú telepítését, hőszivattyús fűtés kiépítését, talajszonda kivitelezését, valamint a megvalósuláshoz szükséges tervek elkészítését az alábbiakban részletezett feladatok elvégzésével. Ahhoz, hogy a megújuló energiaforrás az előírások szerint megvalósulhasson az alábbiakban részletezett feladatokat kell elvégezni.

Társaságunk az Tender Terv Kft. a legelterjedtebb és legüzembiztosabb, a talaj hőjét hasznosító duplacsöves talajszonda tervezését, kivitelezését teljes körűen vállalja. Mindez azt jelenti, hogy függőlegesen elhelyezett szondafuratokat alkalmazunk, talajszonda furatok kialakítására alkalmas fúróberendezésekkel, mélyfúrású alkalmassági bizonyítvány birtokában.
A talajszondák segítségével, a hőszivattyúval előállított hőmennyiség felhasználható különböző rendeltetésű épületek

Kevésbé köztudott, de egyre inkább teret hódít az ilyen technológiával kinyert hő az élelmiszeriparban is, ahol lehetőség van egy plusz hőcserélő közbeiktatásával különböző halmazállapotú élelmiszeripari termékek hőkezelésére. Erre kitűnő példa lehet egy tehenészeti telepen a nagy mennyiségű tehéntej hűtése.

A megtakarítás gazdaságossága nem kétséges, hiszen számos régóta jól működő rendszer bizonyítéka ennek. A fölgáz felhasználásához viszonyítva a költségek akár 35-40 %-os megtakarítást is eredményezhetnek.

A hőszivattyúról általában

A hőszivattyú a környezet energiája, azaz geotermikus energia hasznosítására szolgáló készülék, melyet fűtésre, hűtésre, valamint melegvíz előállításra használnak. A készülék a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia elvonásával a hőt alacsony hőfokszintről magasabb hőfokszintre emeli, általában a föld, a víz vagy a levegő által eltárolt napenergiát hasznosítva.

Előnyei:


Felhasználási területei:

- Fűtés: A geotermikus fűtés a hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyú segítségével történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő.

- Melegvíz-készítés: Használati melegvíz készítésére is felhasználható a hőszivattyú, de a kondenzátor oldali felső hőmérséklet határ kb. 55-60 °C, emiatt a melegvíz hőmérséklete 60 °C alatt marad.

- Hűtés: A folyamat megfordításával a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt.

Egy háztartás energiaköltségének 75%-át a fűtés és a vízmelegítés jelenti. Az energiaigény fokozatosan növekszik, mivel egyre gyakoribb az épületek hűtését célzó beruházás. Hőszivattyúval mindhárom igény kielégíthető, ami jelentős költségmegtakarítást jelent.

A hőszivattyú működési elve:

A hőszivattyú a környezetből (talaj, víz, levegő) vonja el a hőt, és a fűtőrendszernek adja át. A hűtőberendezés körfolyamata egyszerű fizikai törvényszerűségek alapján megy végbe. Az üzemi anyag, egy már alacsony hőmérsékleten forró folyadék, körfolyamatban cirkulál, ahol egymás után elpárolog, besűrűsödik, cseppfolyósodik és expandál.

- Hőfelvétel a környezetből: Az elpárologtatóban alacsony nyomáson van a folyékony üzemi közeg.
A környezeti hő hőmérsékletszintje az elpárologtatónál magasabb, mint az üzemi közeg nyomásnak megfelelő forrási hőmérséklete. A hőmérsékletkülönbség hatására a környezeti hő az üzemi közegnek hőenergiát ad le, aminek következtében az felforr és gőzzé válik. Az ehhez  szükséges hőt a hőforrás szolgáltatja.

- Hőmérséklet emelkedés a kompresszorban: Az elpárologtatóból folyamatosan szívott gőz halmazállapotú üzemi közeget a kompresszor sűríti. A sűrítés során emelkedik a gőz nyomása és hőmérséklete.

- Hőleadás a fűtőrendszernek: A gőz a kompresszorból a kondenzátorba jut, amelyet fűtővíz jár át. A fűtővíz hőmérséklete alacsonyabb, mint az üzemi közeg kondenzációs pontja, ezért a gőz lehűl és ismét cseppfolyóssá válik. Az elpárologtatóban felvett energia (hő) valamint a sűrítés folyamán bevezetett villamos energia a kondenzátorban ismét felszabadul, amit  a fűtővíz vesz át.

- A körfolyamat bezárul: Az üzemi közeg az expanziós szelepen keresztül visszajut az elpárologtatóba. Az üzemi közeg a tágulási folyamatban a kondenzátor magas nyomásáról visszakerül az elpárologtató alacsony nyomására. Az elpárologtatóba belépő folyadék ismét eléri a kezdeti nyomás és hőmérséklet szintjét. A kör ezzel bezárul.

talajszonda hőszivattyús fűtés

A hőforrás

A hőforrás megválasztása a hőszivattyús fűtés rendszerekbe való betervezésének legfontosabb eleme, mert mind a beruházási, mind az üzemeltetési költséget jelentős mértékben befolyásolja. A hőszivattyús rendszereknél döntő többségben háromfajta környezeti közeg jöhet számításba.

Ezen kívül léteznek még egyéb hőforrások is, de a hőszivattyús rendszereknek 95%-a a fenti három hőforrásra épül.

Hőhasznosítás földkollektorokkal:

hőszívattyú földkollektor geotermikus energiaA geotermikus energia, a talaj hőjének elvonása a talajban nagy felületen elhelyezett műanyag csőrendszeren keresztül történik. A műanyag csöveket 1,2-1,5 méter mélységben fektetik a talajba. A felszálló vezetékek hossza lehetőleg ne haladja meg a 100 m-t, ellenkező esetben túl nagy a nyomásveszteség és az igényelt szivattyúteljesítmény. A műanyag csövekben a keringető szivattyú hatására cirkuláló glikol-víz elegy felveszi a talajban tárolt hőt. Ezt a hőt hasznosítja a hőszivattyú helyiségfűtés számára. A hőtől megfosztott talaj regenerációja mindjárt a fűtési időszak második felében elkezdődik a fokozódó napsugárzás, valamint csapadék hatására, ami azt jelenti, hogy a hőtároló talajt a következő fűtési időszakban ismét hasznosítani lehet fűtési célokra.

Hőhasznosítás talajszondákkal:

talajszonda geotermikus fűtés

A nagy felületigény illetve a helyhiány miatt a vízszintesen vezetett földkollektorok kivitelezése gyakran még új épületek esetében is nehéz. Ezért manapság egyre inkább az 50-150 m mélységig függőlegesen behelyezett földhőszondák kerülnek alkalmazásra a geotermikus fűtés kialakításakor. A szondák PE csőből készülnek. Leggyakrabban négy csövet helyeznek be egymással párhuzamosan. A glikolos víz két csőben áramlik az elosztóból lefelé, és két másik csövön keresztül jut vissza a gyűjtőhöz. A földhőszondák tervezésének és behelyezésének alapfeltétele a talajminőség, a rétegsor és a talajellenállás pontos ismerete, valamint a talaj- vagy rétegvíz megléte, ill. a vízszint és folyásirány meghatározása.

 

Hőhasznosítás talajvízből:

hőhasznosítás talajszonda hőszivattyúA talajvíz optimális hőforrás a hőszivattyús fűtés kiépítéséhez, hiszen hőmérséklete az egész évben csaknem állandó (8-12 °C között). A hőhasznosításhoz ki kell alakítani egy szívókutat és egy nyelő- vagy lecsapolókutat.


 


Hőhasznosítás környezeti levegőből:

hőszivattyús fűtés működéseA levegő/víz-hőszivattyúk, a talaj- és talajvíz-hőszivattyúkhoz hasonlóan, egész évben üzemeltethetők. A levegő/víz-hőszivattyú esetében a hőforrás méretezését a készülék szerkezete, ill. mérete határozza meg. A szükséges levegőmennyiséget a készülékbe beépített ventilátor juttatja légcsatornákon keresztül az elpárologtatóhoz, és eközben a levegő lehűl. A légbevezető és –kivezető nyílásokat úgy kell elrendezni, hogy ne keletkezhessen ún. levegő rövidzárlat.

 

Hatékonysága

A hőszivattyús rendszerek hatékonysági tényezője villamos hálózati szempontból többszörösen meghaladja a 100%-ot, azaz a kompresszort meghajtó 1kW-os energia 3-4, kedvező esetben 7 kW hőenergiát termel.

A hatékonysági tényező értéke alapvetően függ a környezeti energiaforrás (talaj, talajvíz, levegő) hőmérsékletétől és az elérendő hőfok különbségétől. Minél kisebb ez a hő különbség, annál nagyobb a hőszivattyús fűtés hatékonysági tényezője.

A hőszivattyús hőtermelés ma már alacsonyabb költségű, mint a földgázzal működtetett rendszereké. Ezek kiváltásával a költségmegtakarítás a beruházási költségek miatt hosszú megtérülést ad. A fűtőolajjal, vagy a PB gázzal működő rendszerek kiváltása hőszivattyúval igen rövid - az energiafelhasználás volumenétől függően 1.5-4 éves megtérülést mutat.

Magyarország egy ritka geotermikus energiakincs birtokában van, mivel az ország területén a geotermikus gradiens értéke duplája a világátlagnak. A kőzethőmérséklet 100 méter mélységben is már jelentős: 10-14 °C.

Mindezek azt támasztják alá, célszerű, hogy a hőszivattyús technológia és a hőszivattyú gyártás mihamarabb meghatározó tényezővé váljon.

A hőszivattyú a korszerű épület olyan hőközpontja lehet, mely egy készülékben biztosítja a téli fűtés hőigényét, a nyári hűtési teljesítmény szükségletét, használati melegvizet termel és nem igényel külön segédberendezést (pl. gázkazán).

Ez a szerkezet energiatakarékos és környezetbarát, beépítése megteremti az építés és a környezet harmóniáját, csökkenti a káros légszennyezést és alkalmazásával emberbarát fűtési rendszerek valósíthatók meg.

Teljes körű megvalósítás, a tervezéstől a kivitelezésig /talajszonda telepítés, a gépészeti rendszer kivitelezése/

Vállaljuk mind lakóépületek, mind pedig vállalkozások részére, akár nagyobb létesítmények hőszivattyús fűtéssel történő kialakítását. Kevésbé köztudott, de egyre inkább teret hódít az ilyen technológiával kinyert hő az élelmiszeriparban is, ahol lehetőség van egy plusz hőcserélő közbeiktatásával különböző halmazállapotú élelmiszeripari termékek hőkezelésére. Erre kitűnő példa lehet egy tehenészeti telepen a nagy mennyiségű tehéntej hűtése.

Röviden ismertetjük a talajszonda kialakításának főbb lépéseit:


A belső gépészeti rendszer tervezése és kivitelezése

 

hőszivattyú talajszonda ajánlatkérés

 

Adatvédelmi tájékoztató