VÍZJOGI ENGEDÉLY illetve a
VÍZJOGI ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY

vízjogi engedélyA vízjogi üzemeltetési engedély a vízjogi engedélyezési eljárás során kiadott engedély fajta. Ahhoz, hogy új létesítmény megvalósulása esetén üzemeltetési engedély kerüljön kiadásra, előtte meg kell, hogy előzze a vízjogi létesítési engedély. Mindezek alapján célszerű megismernünk a vízgazdálkodási létesítmények előírások szerinti engedélyeinek fajtáját, illetve folyamatát, mely alapján a vízjogi üzemeltetési engedély, mint engedély típus is érthetőbbé válik. A vízjogi engedélyezési eljárásról illetve a vízjogi engedély megszerzéséről a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezik.

Engedélyek típusai:

Elvi vízjogi engedély:
Az elvi vízjogi engedély célja, hogy a vízügyi hatóság, még a beruházások megvalósítása előtt, azaz a tervezési szakaszban megvizsgálja, áttekinti a beruházó, tulajdonos által elképzelt vízilétesítményeket, vagy egyéb vízhasználathoz köthető beruházásokat. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.

Az elvi vízjogi engedély hasznossága abban rejlik, hogy a létesítési engedélyezés kérelmezése során a korábban elvégzett műszaki tervezetek tartalmát a vízügyi hatóság az elvi vízjogi engedély megléte esetén már nem vitathatja. Az elvi vízjogi engedély az építtető (tulajdonos) részére adható, de annak megbízásából a tervező is kérheti.

Elvi vízjogi engedély igénylése ugyan nem kötelező, de a nagyobb beruházások esetén érdemes igényelni, első fokon az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnál.


Vízjogi létesítési engedély:
Vízjogi létesítési engedélyt abban az esetben kell az illetékes vízügyi hatóságtól igényelni, ha bármilyen vízimunka kivitelezésére kerül sor. Ebbe beletartozik a vízi létesítmény építése, átalakítása, de még a megszüntetése is. Az engedély igénylése a tulajdonos, építtető feladata.

A vízilétesítmény használata előtt a vízjogi üzemeltetési engedély kiváltása is szükséges.


Vízjogi üzemeltetési engedély:
A különböző célú vízhasználatok megvalósításához, vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez és vízhasználathoz vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. A vízjogi üzemeltetési engedélyt megelőzi a vízjogi létesítési engedély, mely alapján a megépült létesítmény elkészült.

A vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti (üzemeltet).

A vízjogi üzemeltetési engedély a benne lefektetett feltételekkel és az üzemeltetéshez kötődő jogszabályokban, hatósági előírásokban megállapított kötelezettségek mellett feljogosít továbbá a vízi létesítmény használatbavételére, illetve az üzemeltetési engedély érvényességi ideje alatt a vízi létesítmény üzemeltetésére, valamint a vízhasználat gyakorlására szolgál.

Az üzemeltetés céljából igényelt engedély kérelmében fel kell tüntetni a különbségeket a tervezett, illetve a már megvalósított vízlétesítmény között.


Vízjogi fennmaradási engedély:
Az építésügyi hatóságtól kérhető fennmaradási engedély, abban az esetben, ha a vízi létesítmény építése, működtetése jogszerűtlenül, azaz engedély nélkül, vagy attól eltérően történt. Az építésügyi hatóság a tulajdonos számára adhat fennmaradási engedélyt.

 

Vízjogi megszüntetési engedélyeztetés
Engedéllyel rendelkező vízilétesítmény megszüntetése kizárólag vízjogi megszüntetési engedélyt birtokában végezhető, az abban foglaltak betartásával. A vízilétesítmény megszüntetéséhez szükséges vízjogi megszüntetési engedélyt a tulajdonos, a vagyonkezelő vagy a vízilétesítmény üzemeltetésével eddig járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorló köteles megszerezni.

 

Magyarázatok, kifejezések:

A kérelem tartalmi követelményei: A vízjogi engedélyek iránti kérelmekhez mellékelni kell a vízjogi engedélyezési eljárásokhoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározottak szerinti engedélyezési dokumentációt.

Az engedélyes tervek elkészítése: Az engedélyezési terveket megfelelő képesítéssel rendelkező szaktervező készítheti el (104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet) akinek felelősségét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33. §-a szabályozza.

Vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása.

Vízimunka: A vízimunka fogalmába beletartozik minden olyan tevékenység, mely a víz és annak környezetének bárminemű minőségét befolyásolja nyersanyag kitermelés vagy a víz hasznosítása céljából. Ebbe beletartozik az áramlatok viszonyainak megváltoztatása, azaz a víz mennyisége, medrének szélessége, mélysége, partjainak minősége, vízkárok elhárítása. Továbbá vízügyi kutatások, mint például a vízminőség, ásványi anyagok elemzése, földtani kutatások végzése.

Vízilétesítmény: Olyan vízimunkával kapcsolatos közművesítési műtárgy, szerkezet, eszköz berendezés, felszerelés, amelynek célja, hogy a víz és annak környezetének bárminemű minőségét befolyásolja nyersanyag kitermelés vagy a víz hasznosítása céljából. Ebbe beletartozik az áramlatok viszonyainak megváltoztatása, azaz a víz mennyisége, medrének szélessége, mélysége, partjainak minősége, vízkárok elhárítása. Továbbá vízügyi kutatások, mint például a vízminőség, ásványi anyagok elemzése, földtani kutatások végzése.
 
Közcélú vízilétesítmény: Olyan vízilétesítmények melyek alapvető feladata, hogy ellássák az állam, vagy a helyi önkormányzatok által meghatározott vízimunkákat, vízgazdálkodási feladatokat. Ebbe beletartozik a közművesítés, árvizek, és egyéb vízkárok elleni védelem, víztisztítás, a természetes, vagy mesterséges vízkészletek megóvása, illetve a vízkészlettel való gazdálkodás.

Saját célú vízilétesítmények: Olyan saját felhasználású vízilétesítmények, melyek rendeltetés szerint lehetnek háztartási, üzemi, vagy mezőgazdasági berendezések. Ezen tevékenységi körökbe tartozik többek között a szennyvízelvezetés, csatornázás, víztisztítás, öntözés.

 

vízjogi engedély ajánlatkérés

 

 




VÍZJOGI ENGEDÉLYEK, ÉS MINDEN, AMIT TUDNI KELL RÓLUK



Mi az a vízjogi engedély?

A hétköznapi élet során valószínűleg mindenki találkozott már azzal az akadállyal, hogy mielőtt bármiféle nagyobb építkezésbe belevágna, szinte minden esetben szükséges az illetékes hatóságoktól építési engedélyt kérni, ha jogszabályoknak és törvényeknek megfelelően szeretnénk eljárni. Ez a jellegű engedélykérés a vízilétesítmények, azaz vízi építmények, szerkezetek létesítésekor is megkerülhetetlen folyamat. Az ehhez kiadott engedély az úgynevezett vízjogi engedély, melynek több fajtája, lépcsőfoka van a felhasználási céloktól függően. Ebbe beletartozik minden olyan tevékenység, mely a víz és annak környezetének bárminemű minőségét befolyásolja nyersanyag kitermelés vagy a víz hasznosítása céljából. Többek között ilyen az áramlatok viszonyainak megváltoztatása, azaz a víz mennyisége, medrének szélessége, mélysége, partjainak minősége, vízkárok elhárítása, vagy a felszín alatti vizekre való hatások. Továbbá a vízügyi kutatások, mint például a vízminőség, ásványi anyagok elemzése, földtani kutatások végzése. Ez röviden a vízimunka. A vízjogi engedélyek kikéréséhez kész műszaki tervek szükségesek, hiszen a 18/1996 (VI.13) KHVM rendeletben foglaltak szerint csak is ily módon szerezhető be bármely engedély.

A vízjogi engedélyeknek az alábbi típusai léteznek:
  • elvi vízjogi engedély
  • vízjogi létesítési engedély
  • vízjogi üzemeltetési engedély
  • vízjogi fennmaradási engedély
  • vízjogi megszüntetési engedély

A legáltalánosabb engedélyhez kötött tevékenységek között megtaláljuk az olyan hétköznapi dolgokat is, mint a csatornázás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetése, kútfúrás, öntözés, de akár a kerti tavak telepítése is.

A vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyben minden műszaki és vízhasználati adat rögzítésre kerül, így a vízilétesítmény földrajzi helye, funkciói, a vízhasználat földrajzi helye és okai. A létesítmény legfontosabb műszaki jellemzői, a vízimunka során keletkezett szennyvíz kibocsájtásának maximális mennyisége. Ezen felül előírja a hatályos rendeletek és törvények betartását, a vízilétesítmény karbantartási igényeit, és a működtetés egyéb feltételeit. Az úgynevezett elvi vízjogi engedély kikérése ugyan nem kötelező, de igen hasznos információkat tartalmazhat a tulajdonosnak, vagy az üzemeltetőnek.

Előfordulnak olyan szituációk, amikor valamilyen vízilétesítmények a megfelelő engedélyek megszerzése nélkül, vagy azoktól eltérően épülnek meg, kerülnek átalakításra vagy üzembe helyezésre. Ilyenkor léphet életbe az úgynevezett vízjogi fennmaradási engedély. Az okirat kikéréséhez közölni kell a megépült létesítmény pénzben kifejezett értékét, illetve a műszaki terveket és megvalósított paramétereket tartalmazó dokumentumot.

A vízjogi engedélyek egyik legfontosabb funkciója, hogy korlátozzák a természetes vizek, talajvizek szennyezését, élővilágának károsítását, ugyanakkor az építtetőt és a tulajdonost is nagy mértékben segítik, hiszen már az elvi vízjogi engedély is többek között azt a célt szolgálja, hogy megbizonyodhasson a vállalkozó arról, hogy a beruházása nem csak ökológiai, de gazdasági szempontból is működőképes legyen.


A vízjogi engedélyek igénylésének folyamata

Egy egyszerűbb példán keresztül most bemutatjuk, hogy miként is működik a vízjogi engedélyek kikérésének a folyamata, és milyen fontosabb dokumentumokat kell csatolni.

A mezőgazdaság ma Magyarország meghatározó gazdasági ágazata, hazánk termőföldjeiről egész Európába szállítanak élelmiszereket a kiváló minőségnek köszönhetően. A mezőgazdasági munkálatoknak azonban óriási vízimunka igényük van, így tehát elkerülhetetlen a vízilétesítmények építése, telepítése, működtetése és karbantartása. Számos terület van ezen belül, legyen szó akár állattenyésztésről, vagy növénytermesztésről, ahol nélkülözhetetlenek a vízilétesítmények, és ebből adódóan a vízjogi engedélyek.

Természetesen a legkézenfekvőbb vízhasználati tevékenység a földek öntözése, így tehát az öntözőrendszerek, csatornarendszerek, öntözőkutak telepítése és működtetése. Mint minden üzemi, mezőgazdasági vízhasználati tevékenység során, itt is egy kétlépcsős engedélyezési eljárás szükséges ahhoz, hogy a vízimunka és vízhasználat a jogszabályoknak megfelelő módon történjen. Ez a két lépcsőfok a vízjogi létesítési-, és üzemeltetési engedély.



vízjogi engedély igénylés
A kiváló terméshez rengeteg vízimunka szükséges


Vízjogi létesítési engedély

A vízjogi létesítési engedélyt az illetékes vízügyi hatóságoktól kell igényelni, hiszen ez az okirat szükséges minden esetben, ha bármilyen vízimunka kivitelezésére kerül sor. Ebbe beletartozik a vízi létesítmény építése, átalakítása, de még a megszüntetése is. Az engedély igénylése a tulajdonos, építtető feladata, de meghatalmazás útján más is megigényelheti. 2018. január 1. óta az engedélyezési eljárások elektronikus formában bonyolíthatóak.

A legfontosabb dokumentumok melyeket a kérelemhez csatolni kell:

  • ha van elvi vízjogi engedélye, akkor az okirat határozatszámát;
  • engedélyezési terveket elektronikus formában;
  • közművek üzemeltetőjének hozzájárulását, ha a vízimunka érinti a közműveket;
  • igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot;
  • amennyiben a leendő vízimunka érinti a természetes vizeket, melyek állami tulajdonban vannak, azaz azokra közvetlen hatással van, akkor a helyi vízügyi igazgatóság vagyonkezelői és tulajdonosi hozzájárulását;
  • környezetre való hatásokat vizsgáló adatlapot;
  • az érintett ingatlan(ok)ra vonatkozó tulajdonjogi igazolást.

Az eljárásnak különböző költségei vannak, melyekkel számolni kell, és a tervezésbe is érdemes bekalkulálni. Az egyik felmerülendő költség az igazgatási szolgáltatási díj, melynek értéke változó, több dolog függvénye, így például a felhasználni kívánt víz mennyisége, várható szennyvízkibocsájtás, stb. A díjat csekken és átutalással is ki lehet egyenlíteni. Ezen felül gyakran felmerülő költség lehet a szakhatósági díj. Ilyen például többek között a földhivatali, tájvédelmi, népegészségügyi díjak. Az engedély elbírálására és kiadására a hatóságnak 60 nap áll rendelkezésére, a hiánypótlások teljesítésének időtartamán kívül.


vízjogi fennmaradási engedély

 

Vízjogi üzemeltetési engedély

Második lépésként a vízilétesítmény használata előtt a vízjogi üzemeltetési engedély kiváltása is szükséges, ugyanis ez jogosít fel különböző célú vízhasználatok kivitelezéséhez, vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez és vízhasználathoz. Fontos, hogy a vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem a tulajdonosnak, hanem az üzemeltetőnek kell rendelkeznie, azaz aki az üzemeltetéssel járó jogokat gyakorolja. Előfordulhat az is, hogy az illetékes vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyben úgy rendelkezett, hogy próbaüzem indítása szükséges az engedély véglegesítéséhez. Ennek lefutását követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés beindítása előtt kell az engedélyt kérni.

 

vízjogi engedély ajánlatkérés

 

Az üzemeltetés céljából igényelt engedély kérelmében fel kell tüntetni a különbségeket a tervezett, illetve a már megvalósított vízlétesítmény között, azaz, ha a vízjogi létesítési engedélyben foglaltak eltérnek a valós adatoktól. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy amennyiben teljes mértékben a létesítési engedélyben leírt műszaki paramétereket követve épül meg a vízilétesítmény, azaz jelen esetben az öntözőrendszer, vagy csatornarendszer, akkor elegendő az ezt bizonyító okirat a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzéséhez. Ezért fontos szem előtt tartani azt, hogy a leghozzáértőbb módon készüljenek el a létesítési engedélyhez készült tervek. Nem elég azonban a hozzáértés, hiszen a terveket olyan mérnöknek, vagy tervezőnek kell megcsinálnia, aki tagja a Mérnöki Kamarának és rendelkeznek az adott szakterületre érvényes tervezési jogosultsággal.

A legfontosabb dokumentumok melyeket a vízjogi üzemeltetési engedély kérelmezéséhez csatolni kell:

  • amennyiben az üzemeltető és a tulajdonos nem egyazon személy, akkor a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, emellett a felek erre vonatkozó szerződését, egyéb dokumentumait
  • a vízjogi létesítési engedélyben közölt műszaki adatoktól eltérő kivitelezés esetén a valós állapotot tartalmazó műszaki adatokat rögzítő dokumentumokat.
  • a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az ezt bizonyító nyilatkozatot
  • esetleges próbaüzemeltetés eredményét rögzítő nyilatkozatot
  • adás-vételi nyilatkozatot
  • vízhasználattal kapcsolatos adatokat rögzítő dokumentum
  • egyedi vízellátás és szennyvízelvezetés kivitelezése során a felhasználandó technológia és eszközök kezelési, karbantartási adatait
  • műszaki és szervezeti adatokat és működési szabályzatot.


Elvi vízjogi engedély

Az engedélykérelmek benyújtása előtt bizonyos esetekben ajánlatos lehet az elvi vízjogi engedély megszerzése is, ugyanis ennek célja, hogy a vízügyi hatóság, még a beruházások megvalósítása előtt, azaz a tervezési szakaszban megvizsgálja, áttekinti a beruházó, tulajdonos által elképzelt vízilétesítményeket, vagy egyéb vízhasználathoz köthető beruházásokat. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.

Az elvi vízjogi engedély hasznossága abban rejlik, hogy a létesítési engedélyezés kérelmezése során a korábban elvégzett műszaki tervezetek tartalmát a vízügyi hatóság az elvi vízjogi engedély megléte esetén már nem vitathatja. Az engedélyt az építtető, vagy a tervező is igényelheti. Elvi vízjogi engedély igénylése ugyan nem kötelező, de a nagyobb beruházások esetén érdemes megszerezni, első fokon az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnál.


Vízjogi fennmaradási engedély

A vízjogi engedélyek negyedik fajtája a már említett vízjogi fennmaradási engedély. Ez akkor léphet életbe, amikor vízjogi létesítési engedély nélkül, vagy az abban rögzítettektől eltérően épül vízilétesítmény, vagy valósul meg vízimunka. Emellett az üzemeltetési engedély hiányában végzett vízimunka is hivatalból indított eljárást von maga után.

A fennmaradási engedélyt az eljárás megindítását követően kötelező beszerezni a tulajdonosnak vagy beruházónak. Az eljárásért szolgáltatási díj fizetésére kötelezett a fennmaradási engedély beszerzője, mind a fennmaradási eljárás, mind az üzemeltetési eljárás díját köteles kifizetni. A fennmaradási engedély tulajdonképpen nem más, mint a valós műszaki adatokat tartalmazó dokumentum, melyet a vízügyi hatóságok is jóváhagytak.

A vízjogi fennmaradási engedély igénylése során a tulajdonos vagy üzemeltető vízgazdálkodási bírság kifizetésére kötelezett, ha engedély nélkül vagy attól eltérően létesített vízi létesítményt, valósult meg vízimunka. A bírság az engedély nélkül létrehozott vízilétesítmények értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 Ft-ig terjedhet.


Vízjogi megszüntetési engedély

Engedéllyel rendelkező vízilétesítmény megszüntetése kizárólag vízjogi megszüntetési engedély birtokában végezhető, az abban foglaltak betartásával. Mindez előfordulhat figyelőkutak, termelőkutak esetében, vagy egyéb létesítményeknél is. A vízilétesítmény megszüntetéséhez szükséges vízjogi megszüntetési engedélyt a tulajdonos, a vagyonkezelő vagy a vízilétesítmény üzemeltetésével eddig járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorló köteles megszerezni. A kérelemhez szükséges tervdokumentációt is csatolni.

A vízjogi engedélyeket a helyi vízgazdálkodási jogkörbe tartozó vízilétesítmények esetén az illetékes jegyző adja ki. A vízügyi hatósági jogkörbe tartozó vízilétesítményekre vonatkozó engedélyeket a területileg illetékes fővárosi/megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adja ki.

Az engedélyek igénylésekor természetesen a feltüntetett dokumentumok mellett egyéb okiratok csatolása is szükséges lehet, mely az eljárás során hiánypótlásként benyújtható.


 

vízjogi engedély ajánlatkérés

 

 

Adatvédelmi tájékoztató