Az újonnan épülő, vagy felújítandó családi házak energiaháztartásának megtervezése és kialakítása az egyik legfontosabb megoldandó feladat, hiszen a legoptimálisabb kivitelezés esetén, hosszú távon, óriási összegeket spórolhat meg. Az átlagos háztartások energiaköltségének kb. 75%-át teszi ki a fűtés és a vízmelegítés. Nem mellesleg 2020-tól a 7/2006 TNM rendelet értelmében az újonnan épülő családi házak esetében kötelezően alkalmazandó megújuló energia használata. Éppen ezért manapság egyre elterjedtebb a geotermikus energia, azaz a föld hőjének hasznosítása. A geotermikus energia felhasználható fűtésre, hűtésre, vagy melegvíz előállítására. Összevetve a földgázfűtéssel 35-50%-al is lefaraghatjuk a kiadásokat. Nem csupán az építési és üzemeltetési költségen spórolhatunk, de a rendszeres karbantartás költségeitől is hosszú időre mentesülhetünk. Ráadásul a rendszer hőszivattyúja összeköthető más megújuló energiát hasznosító rendszerekkel pl. napkollektorral.
Működése
A geotermikus energia felhasználása úgynevezett hőszivattyúkkal történik, azonban az energia talajból való kinyeréséhez szükség van egy hőforráshoz. Ez lehet földkollektor vagy talajszonda, utóbbit függőlegesen helyezik el 50-150 m-es mélységben a talajban. A geotermikus hőszivattyúk egyik leghatásosabb hőenergia forrása lehet a geotermikus szonda, melynek a méretezése és megtervezése kulcsfontosságú feladat a rendszer kialakításakor. A szivattyú a szonda csöveiben egy speciális folyadékot keringet. A rendszer működési elve egyszerű, a talajszint feletti hideg folyadék leáramlik a szondába, amelyben haladva fokozatosan felmelegszik, kihasználva a talaj hőjét. A felmelegedett folyadékot egy szivattyú nyomja fel a hőközpontba, ahol leadja a felvett hőt, majd a folyamat kezdődik elölről.
Talajszonda tervezés
A hőszivattyúhoz kapcsolt talajszonda rendszer megtervezése előtt fontos tudnunk a geológiai paramétereket, hiszen ezek alapvetően befolyásolják a kivitelezési folyamatot. Mielőtt bármit is elkezdenénk, fel kell mérni a talajszerkezet hőmérsékleti értékeit, ismernünk kell a földtani közeget, amibe beletartozik a talaj minősége, így a hővezető képesség, a talajellenállás pontos paraméterei, talaj- vagy rétegvíz megléte, annak tulajdonságai. A tervezésekor alapvető információ a hővezető képesség, hiszen ez mutatja meg azt, hogy egyáltalán érdemes-e hősszivattyús rendszerbe fektetni, vagy, hogy milyen mélyen kell szondákat elhelyezni. Ennek alapján a szonda méretezését és tervezését a továbbiakban elsősorban a hővezető képességhez kell igazítani.
Már a tervezési folyamatok során érdemes bekalkulálni, hogy van-e más megújuló energiaforrása a családnak
A talajszonda tervezés igen bonyolult és összetett feladat, hiszen nem csak épületgépészeti ismeretek szükségesek, hanem a geológiai szaktudással is rendelkezni kell. A szonda létesítése több részfolyamatból áll. Természetesen első lépés kell, hogy legyen a már említett hidrogeológiai felmérések, majd a tervezés és az engedélyeztetés. A talaj paramétereinek ismeretében következő lépés a fúrás, a rendszerbe való kötés, tesztelés majd pedig az éles működtetés. Magyarországon az ilyen jellegű rendszerek kiépítéséhez a regionális bányakapitányságok egyikénél kell mélyebb kialakítású szondák esetében engedélyt szerezni.
Miután megtörténtek a geológiai felmérések, az eredmények és a teljesítménnyel kapcsolatos igények tudatában a szonda méretét és elhelyezkedését a rendszer tervezője a megrendelővel egyetértésben határozza meg. Ezt követi a fúrás, majd a szondák elhelyezése, és a hőszivattyúval való összekötés. A geotermikus szonda elhelyezése után fontos a próbaüzem, hiszen ez megmutathatja az esetleges hibákat, így még ezek gyorsan korrigálhatók lesznek. Ez azért fontos, mert az előzetes tervezéskor meghatározott mélység, szondaszám, akár 25-40%-os hibalehetőséget is rejthet magában a geológiai paraméterek függvényében.
A hőszivattyús rendszerek tervezésénél az egyik leggyakoribb probléma, a rendszerek túlméretezése, ritkábban alulméretezése, melyek csökkentik a hőszivattyús rendszer hatásfokát, és növelik a beruházási és az üzemeltetetési költségeket.
Bár a geotermikus fűtési rendszerek beruházási költsége általában magasabb, mint a hagyományos fűtési rendszereké, az üzemeltetési költségeik azonban jóval olcsóbbak. Természetesen a rendszer kiépítésének ára nagyban függ a mérettől, a fúrás mélységétől és még számos tényezőtől, azonban a beruházási kiadások mindössze pár év alatt megtérülnek, a hőszivattyús rendszer akár évtizedeken keresztül hiba nélkül működhet.
Ha Ön is a geotermikus energia felhasználására adja a fejét, akkor mindenképpen vegye fel a kapcsolatot szakemberekkel, és vegye igénybe a tervezési szolgáltatásokat. A Tender Terv Kft.-nél vállaljuk mind lakóépületek, vállalkozások részére a talajszonda hősszivattyús fűtőrendszerrel való megtervezését és kivitelezését. Sok év tapasztalattal a hátunk mögött kézségesen állunk rendelkezésére.