A hazai haltenyésztésnek meghatározó hányadát adják a mesterséges halastavakban tenyésztett állatok, hiszen természetes vizeink kizsákmányolása helyett nyújt alternatív megoldást ez a lehetőség. Az áruházak polcain mindig megtalálhatja a friss és finom halakat, mely egyrészt Magyarország gazdag vízhálózatának, valamint a halgazdák odaadó és szorgalmas munkájának köszönhető. A magyar mezőgazdaságban éppen ezért egyre nagyobb népszerűségnek örvend a halastó építés.
Halastó, vagy horgásztó? Mi a különbség?
Először is érdemes lehet tisztázni, hogy mit is jelent az, hogy halastó. Nagyon sokan nem tudják, hogy mi a különbség például egy horgásztó, vagy egy halastó között. Hasonlóság, hogy mind a két tófajta lehet mesterséges kialakítású, de akár természetes is, ahol irányított haltenyésztés zajlik, azonban, míg a horgásztavak célja, hogy egy hobbisportnak, vagy pihenésnek teret adjanak, addig a halastavakban gazdasági célú haltenyésztés zajlik, magyarán szólva az itt élő állatok élelmiszerként a boltok polcaira kerülnek.
A halastavak lakott területen kívül telepíthetőek, olyan helyeken, ahol elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz áll rendelkezésre. A tavak vízellátásának biztosítására több lehetőség is adott, például fúrott kutakból, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek felhasználásával, azonban ezek szigorú kritériumokhoz kötött lehetőségek. Ennek jegyében már a tervezés során figyelembe kell venni a haltenyésztéshez szükséges technológia alkalmazásának módjait.
A mesterséges tavak megtervezése és kialakítása hihetetlen precizitást, szakértelmet, előrelátó képességet igénylő feladat, hiszen lényegében egy egész élővilágot kell fenntartani, másfelől pedig nagyon szigorú kritériumoknak kell megfelelni a halgazdaság üzemeltetése során, éppen ezért engedélyköteles vízi létesítménynek számít minden halastó. Az engedélyek egyszerre szolgálják a környezet, a halak, a leendő vásárlók és persze a gazdaság tulajdonosának a javát is.
Szükséges engedélyek
Mind a halastó, mind a horgásztó létesítéséhez vízjogi engedély szükséges. A halastavak vízjogi engedélyezése esetén elsőfokú vízügyi hatóságként a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságok járnak el. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 203/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján a III. fejezet foglalkozik a vízügyi igazgatási szervek, hatóságok és szakhatóságok kijelölésével.
Röviden, a tavak létesítése során az eljáró vízjogi hatóság a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, mely az illetékes Vízügyi Igazgatóság jóváhagyását és hozzájárulását követően, több szakhatósággal (környezetvédelem, népegészségügy, nemzeti park, stb.) együttműködve adja ki a szükséges engedélyeket.
Mint azt említettük a halastavaknak már a tervezése is rengeteg bonyodalmat okozhat, éppen ezért ezt mindig szakemberekre kell bízni. A tervezés pontossága azért is lényeges, mivel a vízjogi engedélyek igénylése során kész terveket kell benyújtani az illetékes hatóságoknak.
A vízjogi létesítési engedély ugyanakkor csak egyetlen szegmense a teljes engedélyezési folyamatnak. Szükséges például a leendő tó által érintett ingatlan három hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapja, illetve hiteles térképmásolata.
A mesterséges tavak is egész ökoszisztémákat rejtenek magukban
A mesterséges tavak tervezésére a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22) Korm. rendelet vonatkozik. Ez a rendelet tartalmazza, hogy mit kell benyújtani a vízjogi létesítési engedély megszerzéséhez.
Kötelező a vízi létesítmény megnevezése, rövid műszaki megjelölése, célja és indokolása, valamint helye és területe. A vízjogi létesítési engedély megszerzéséhez a teljesség igénye nélkül szükséges a műszaki terveken belül:
- talajmechanikai szakvélemény;
- geodéziai felmérés;
- a tervezett beruházás vízigényének, valamint a víz utánpótlás lehetőségének és mértékének a bemutatása;
- csatornázási tervek;
- a természetes vizek felhasználásáról, vízminőség biztosításának módjáról szóló tervek;
- kutak esetén vízbeszerzési tervre van szükség;
- a művek és berendezések (így például műtárgyak, gépek), jellemző anyagkitermelő helyeknek a megjelölésével, az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása.
Ezek persze csak a legfontosabb követelmények, számos egyéb okiratot szükséges benyújtani. A felszíni és felszín alatti vizek védelmében külön szabályok vonatkoznak arra, hogy a leendő halastavak milyen mértékben befolyásolhatják a természetes vizeket. A halgazdálkodásról és a halak védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően azt is előre kell közölni, hogy milyen növényeket, és állatokat fog a beruházó a tóba telepíteni, mely szorosan összefügg a vízminőség biztosításának kérdésével. Ennek fényében kötelező csatolmány a létesítmény üzemeltetési szabályzata, beleértve a mennyiség, a vízminőség ellenőrzését és a technológiai vízminőséget javító beavatkozások tervét is.
A halastavak létesítésének megtervezése, engedélyeztetési folyamata, mint az az olvasottakból kiderülhetett, egy nagyon összetett és bonyolult feladat, melyet minden esetben szakemberekre kell bízni, akik tisztában vannak az engedélyezési eljárás részletes követelményeivel, és teljes körű rálátással rendelkeznek az adott szakterületen.
Természetesen az itt leírt információk csupán egy kis szeletét jelentik mindannak, amit szem előtt kell tartani halastó építés során. Ha Ön is halgazdaság kialakításában, fejlesztésében gondolkodik, akkor nálunk jó helyen jár, ugyanis a Tender Terv Kft. vállalja halastavak teljes körű megtervezését és kiépítését, hosszú évek tapasztalataira, és kollégáink szakértelmére támaszkodva.