Amikor új házba költözünk, vagy csak felújítjuk a régit, akkor nagyon sarkalatos kérdés a fűtési rendszer. Mostanában sokan döntenek a hagyományos gázfűtés vagy vegyes tüzelésű kazán helyett alternatív energiák felhasználása mellett. Ilyen az elektromos fűtési rendszer, melyet legtöbbször napelemek táplálnak, illetve a geotermikus fűtési rendszer. Akár a kettő valamiféle kombinációja is. A geotermikus fűtés kiépítése ár szempontjából lehet elrettentő sokaknak, pedig a két technológia kiépítési és beszerelési költségei közel azonosak. A későbbiekben azonban sokféle tekintetben megtérül a geotermikus fűtés ára. Nem is beszélve arról, hogy a környezetet sem terheljük a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kátránnyal, szénmonoxiddal, kéndioxiddal és egyéb szmogkeltő anyaggal. Sőt nem kell tartanunk egy esetleges gázrobbanástól, vagy a mostanában sajnos eléggé gyakori szénmonoxid mérgezéstől sem.
Mi az a geotermikus hőszivattyú?
Ahogyan a név is utal rá a geo és termikus, vagyis a földből származó hőenergia. A hőszivattyú pedig ezt a föld mélyéből származó hőenergiát teszi számunkra is hasznosíthatóvá. A geotermikus energia a természetben elemi erőként van jelen. Korábban csak a természetes hőforrások képében élvezhettük jótékony hatásait. Létezik olyan hőszivattyú is, ami ezeknek a hőforrásoknak az energiáját hasznosítja, de a továbbiakban a bárhol kiépíthető változatról lesz szó. A hőforrások geotermikus energiáját hasznosító geotermikus fűtés ár tekintetében is eléggé nagy anyagi megterhelést jelenthet, arról nem is szólva, hogy csak ott építhető ki ahol rendelkezésre állnak természetes hőforrások.
Geotermikus energia
Az általunk tárgyalt geotermikus hőszivattyú a talaj hőmérsékletét használja ki, ezért gazdaságosabb a geotermikus fűtés alkalmazása a hagyományos gázfűtésnél vagy a vegyestüzelésű rendszernél. Sőt, míg télen a talaj hőjét veszi fel, és azt a ház felé továbbítja, - persze még jobban felmelegítve, amire a nyomás megváltoztatását használja fel, - addig nyáron a talaj hőmérséklete hűvösebb a lakás belső hőmérsékletétől, így ilyenkor hűteni is lehet a geotermikus hőszivattyú segítségével. Ez egy gazdaságos megoldás és akár a klímaberendezést is helyettesítheti. Figyelembe véve sokoldalúságát könnyen szembeötlő, hogy a geotermikus hőszivattyú ára hamar megtérülő befektetés lehet.
Geotermikus hőszivattyú típusai
A hőt valahogyan fel kell venni a talajból és a hőszivattyúhoz kell vezetni. Ha a talaj hőjének felvételét vesszük alapul, akkor kétféle rendszer létezik. A geotermikus fűtés kiépítése ár szempontjából is függ attól, hogy melyik típust választjuk. Ha van hozzá elegendő területű udvarunk, akkor választhatjuk a talajkollektoros megoldást. Ilyenkor a csövek a talajban vízszintesen vagy másnéven horizontálisan helyezkednek el. Itt sokkal nagyobb alapterületen kell elhelyezni a csőrendszert, mint amennyi a fűtendő terület nagysága. Így akár a ház fűtendő alapterületétől háromszor nagyobb területet kell felásni, hogy megfelelő csőrendszert építhessünk ki a geotermikus hőszivattyú ellátásához. Mivel ez nem egyszerű feladat, így főleg olyankor alkalmazzák, amikor egy házat újonnan húznak fel egy telken, és így még nem teszik tönkre a szép gondozott udvart. A talajkollektoros geotermikus fűtés kiépítésénél ár szempontjából, figyelembe kell venni azt is, hogy ez a fajta rendszer nem engedélyköteles, ugyanis nem érinti a talaj mélyebb vízzáró rétegeit, ahol ivóvíz is fellelhető. Viszont nagyban függ a teljesítménye a napsütéses órák számától és a talaj minőségétől is, amibe beépítették.
A talajkollektoros geotermikus rendszer
A másik típusú geotermikus hőszivattyú ellátó csőrendszer az úgynevezett talajszonda kiépítése. A talajszonda függőleges csöveket tartalmaz. A rendszer teljesítményét itt is befolyásolja a talajminőség. A másik típussal ellentétben nem szükséges nagy terület a kiépítéséhez, ugyanakkor ez a geotermikus fűtés kiépítés is a 2020-tól érvényes rendelkezések szerint már nagyrészt nem engedélyköteles tevékenység, mivel az általánosan alkalmazott, 120 méternél nem mélyebb talajszondákra vonatkozik a rendelkezés. Az U alakú csövek körülbelül 50 vagy esetenként 200 méter mélyre is nyúlhatnak a talajban. Jellemzően 60 és 100 méter körüli mélységűeket alkalmaznak. Itt a talaj hőmérséklete 5-8 Celsius fok körüli, amit a csövekben keringő folyadék át tud adni. Ebből a hőmérsékletből nyomás változtatásával magasabbat állíthatunk elő. A fentiekből is jól látszik, hogy a geotermikus fűtés magasabb költsége inkább a kiépítésből adódik főként, mivel az üzemeltetés során a gázszámlánkat teljesen lenullázza és az áramszolgáltatónál is kérhető kedvezményes tarifa a berendezés működtetésére.
Mit tartalmaz a geotermikus fűtés kiépítése?
A geotermikus hőszivattyú beszerzése még nem minden, ezen kívül az egész rendszer kiépítésének is bele kell kalkulálnunk a költségét. Legtöbbször egy szellőztető rendszer is tartozik hozzá, ami a levegő áramoltatását, cseréjét illetve hűtését és fűtését végzi. A geotermikus fűtés árának meghatározó tényezője még, hogy mekkora teljesítményű hőszivattyúra van szükségünk, ugyanis a teljesítménnyel arányosan természetesen a hőszivattyú ár is változik. A geotermikus fűtési rendszer kiépítésének több összetevője is van. A hőszivattyú ár csak egy része a rendszernek. Ezen kívül szükség van még a megfelelő csőrendszer kiépítésére, hogy a földhő által felmelegített vizet el tudjuk juttatni a ház minden fűtendő helyiségébe. Mivel a hőátadás itt is a víz segítségével történik a geotermikus fűtés ár részét képezi a tartály is, amiben ezt a csövekben keringő vizet tároljuk. És természetesen maguk a speciális csövek is. Azokon a helyeken ahol fennáll a talajban a fagyás veszélye fagyálló folyadékot is kell keverni a rendszerben keringő vízhez. A geotermikus fűtési rendszerbe szoktak puffertartályt is építeni (kiegyenlítés), de e-nélkül kialakított fűtési rendszer is létezik.
A talajszonda fúrása
A hőszivattyú és a hozzá tartozó berendezések elektromos árammal működnek, ennek a kábelezését is meg kell oldani a kivitelezés során. A talajszondás változatnál pénzbe kerülhet a fúrás díja, mely hozzá tartozik a geotermikus fűtési rendszer kiépítésének árához. A talajkollektoros változatnál a fúrás költsége ugyan megspórolható, viszont itt szinte az egész udvart fel kell ásnunk, ami a munkálatok költsége viszont magasabb, így a kétféle módszerrel történő geotermikus fűtés kiépítésének ára közel azonos lesz. Maga a hőszivattyú ár több százezer forinttól akár 2-3 millió forintig is terjedhet attól függően, hogy milyen igényeink vannak vele szemben, ehhez adódik még a többi anyag és munkadíj. Persze a teljes kiépítési és anyagköltség a ház alapterületétől és egyéb környezeti tényezőktől - például a talaj minőségétől – függően változik, ezért a kalkuláció a szakemberek dolga. A helyszíni felmérés alapján tudják meghatározni, hogy a geotermikus fűtés kiépítésének díja mennyibe is kerül majd ténylegesen és becsléssel élhetnek, hogy a geotermikus fűtés ára mikorra fog megtérülni az adott körülmények figyelembe vételével.
Mennyibe kerül a geotermikus fűtés havonta?
A geotermikus fűtés nagy előnye a többi megújuló energiához képest, hogy független az időjárástól, mivel a talaj hőmérséklete a mélyebb rétegekben közel állandó. Onnantól kezdve, hogy megvásároltuk a szükséges berendezéseket és kiépíttettük a rendszerünket, a geotermikus fűtés ára már csak a havi elektromos áram számlában fog jelentkezni. Természetesen a berendezéseket működtetni kell, és ehhez energiára van szükség, de ez a költség havi bontásban lényegesen kevesebb, mint a gáz, vagy egyéb fűtés alkalmazása. Nem is beszélve arról, hogy az áramszolgáltatótól a geotermikus fűtést alkalmazó háztartások egy speciális, úgynevezett H-tarifát igényelhetnek, amely kedvezőbb, mint a hagyományos áramdíj. Ez a fajta tarifa csak a fűtési időszakban igényelhető, vagyis október 15 és április 15 között, de így is jelentősen csökken a geotermikus fűtés ára. Ahhoz, hogy a szolgáltató meg tudja határozni, hogy mennyi elektromos áramot használunk egyéb berendezéseink működtetésére és mennyit a geotermikus rendszerére fel kell szerelnünk egy másik mérőt, hétköznapi nevén villanyórát.
Azt, hogy igazából mennyire hatékony egy fűtési, hűtési vagy bármilyen „energiatermelő” rendszer a COP érték határozza meg. Ez a „coefficience of performance”, szabad magyar fordításban „jósági érték” vagy „jósági fok”. Azt mutatja meg, hogy 1kW energiából a berendezés segítségével mennyit lehet előállítani. A jó minőségű geotermikus hőszivattyúk COP értéke 4,5-5 körül is lehet. Ez azt jelenti, hogy 1kW áramért fizetünk ténylegesen, de ebből 4,5/5 kW-ot kaphatunk. Persze ez nem mindig állandó. Függ attól, hogy milyen a talaj hőmérséklete és hogy mennyire kell felmelegítenie a folyadékot a geotermikus hőszivattyú segítségével, vagyis milyen meleget szeretnénk otthonunkban. Hogy példát is lássunk rá, ha egy 100-150 négyzetméteres házban 21-22 Celsius fokos hőmérséklettel és kedvezményes tarifával számolunk körülbelül 10.000 Ft körüli összeg lesz a havi díja a geotermikus hőszivattyús fűtésünknek. Így a geotermikus rendszer ára már nem is tűnik olyan magasnak.
A fűtési rendszer kialakításának sémája
Bár felmerülhetnek időszakos karbantartási költségek, ezek nem jelentősek, ha figyelembe vesszük, hogy egy gázfűtés esetén is lehet szükség radiátorcserére vagy akár kazáncserére is. A geotermikus rendszer megtérülésének számításakor, a többi fűtési rendszert alkotó elem és a kiépítés munkadíja sem tűnik olyan magasnak, ha elosztjuk azt havi bontásban és hozzá adjuk a villanyszámlát.
Extrém esetben a geotermikus fűtés kiépítésének ára már 2 év alatt is megtérülhet, de nagy átlagban általában 5-8 év a megtérülési ideje.
Kérjen egyedi árajánlatot űrlapunkon keresztül, kollégáink rövid időn belül felveszik Önnel a kapcsolatot!